A XIX. század végén, XX. század elején a budapesti lakáspiac nem tudott lépést tartani a berobbanó, trendi iparosodás hozta, fővárosba áramló embertömeggel (1873 és 1900 között !két és félszeresére! nőtt Budapest lakossága), így a főváros/befektetők elképesztő gyorsaságú ingatlan-beruházásba fogtak, nem csak közvetlenül a belvárosban (IX. kerület), hanem a külvárosi területeken is.

A Wekerletelep megépítését az akkori Pénzügyminiszter, Wekerle Sándor kezdeményezte 1908-ban, munkások számára, azzal a pozitív kicsengésű megkötéssel, hogy a telep legyen élhető, kertvárosi feeling érzését keltő terület (a munkások nagy számban vidékről, falvakból, kertvárosi környezetből érkeztek). Meglepő ez az odafigyelés így a mai világból visszatekintve, nem..? (Egyébként nem kell messze menni, abban az időben nem csak az állam, hanem a nagyvállalkozók is figyeltek a munkásaikra: lásd az Óbudai Gázgyár hangulatos lakótelepét, vagy lásd a Ganz MÁVAG VIII. kerületi kolónia területét, ahol még medence is volt a munkások számára.)

A Wekerletelep ma is érzékelhető egyedi arculatát, feelingjét az adja, hogy bár több mint 10 építész tervezte a 48 különböző háztípust (közöttük volt Kós Károly, aki a főtér szerkezetét, a térre beengedő keleti kapu boltozatát, és a főtéri 2. és a 3. számú házát tervezte), össze tudtak dolgozni, nem egymást próbálták meg űberelni különbözőbbnél különbözőbb megoldásokkal (ok, nyilván a kiírt pályázat is adott egyfajta keretrendszert).

Az említett 48 különböző háztípusból 1925-re 1007 ház épült 4412 lakással, 2, 3 és 4 lakásos földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakásos kétszintes épületekkel. 20 000, 80%-ban állami vállalatoknál (pl. MÁV, Magyar Posta) dolgozó ember jutott lakhatáshoz így a Wekerletelepen. A főteret elhagyva családias hangulatú kertvárosi házacskákkal is találkozunk, de most, először, gyertek velünk, sétáljuk körbe a főteret. A főtér végállomása a lakóknak építtetett csodálatos templom lesz, ahonnan lekanyarodunk a kis utcácskákba, ahol az említett 48 háztípus egyikével-másikával találkozhatunk, pl. láthatunk majd tanítói házat, pékséget, de akár iskolát is. Imádjuk a portálok színeit, az épületeken visszaköszönő, organikus, természetközeli hatást erősítő fa burkolatokat, erkélyeket, spalettákat, a népi szecesszió stílusjegyeit.