Tudod-e, hogy a Budai Várban 700-800 évvel ezelőtt éltek zsidók..? És, hogy a középkorban kettő zsinagógájuk és egy imaházuk is volt itt, a Budai Várban..? Az egyik zsinagógát a Budai Várpalota előtti részre képzeld el a régi Honvéd Főparancsnokság előtti útszakasz alá (Dísz tér eleje). Ezt a zsinagógát 2005 körül, közműmunkálatok során találták meg teljesen véletlenül (és a gépjárműforgalom miatt a feltárást követően vissza is temették), viszont ezen a területen, szintén 2005 körül feltárt zsidó rituális fürdőt meg tudjuk mutatni. A Budai Várpalota előtti részről, azaz Buda első zsidónegyedéből a XIV-XV. század fordulóján Zsigmond király költöztette át a zsidó negyedet ide (ez lett a második zsidónegyed) a Budai Vár északi részébe, a mostani Bécsi kapunak és a Levéltár épületének vonzáskörzetébe, mert Zsigmond király úgy döntött, hogy a Budai Vár és annak nyugati része (mostani Budai Várpalota környéke) lesz az ország fővárosa, a hivatali szervek központi helye. Zsigmond király uralkodása alatt a zsidók megbecsült polgárok voltak, Zsigmond király által elrendelt nagyszabású budavári építkezés a zsidók által adott kölcsönökből valósulhatott meg. Mátyás király uralkodása alatt még inkább megerősödött a zsidók helyzete. Pl. Mátyás király és Beatrix esküvőjén a zsidók az ünnepi menetben vonultak fel, Mendel Jakab (akkor és mind a mai napig az egyik leghíresebb zsidó prefektus -vezető-) és fia lovon érkezett kivont karddal, melynek végén kosarak voltak, ajándékokkal. Mindezt abban a korban, amikor a ló és a kard a lovagi élet tartozéka volt, és a zsidók más európai országban még lóra sem ülhettek, kardot egyáltalán nem viselhettek.

No, hát ez a Mendel Jakab volt az, aki a megálmodott, és létre is hozatott egy reneszánsz korabeli zsinagógát ide, a második zsidónegyed területére. Ez a zsinagóga a Budai Vár egyik Babits Mihály sétány felől megközelíthető kertjében van. A zsinagógára tudatos keresés után leltek rá 1964-ben azt követően, hogy a várbéli, Táncsics Mihály utca 26. szám alatti ház 1964-es renoválásakor, a lakások teljeskörű felújításakor a tatarozó munkások a vakolatot leverve zsidó piktogramokra leltek.

A zsinagóga kiásása után a reneszánsz korabeli, egyedülálló zsinagógát még ugyanazon a nyáron homokkal (hogy ne sérüljön az épület maradványa) visszatemették. Az épségben előkerült pilléreket átszállították a Táncsics Mihály u 26. számú lakóépület (itt található a földszinten a zsidó imaház) kertjébe. Szakértők egybehangzó véleménye, hogy a zsinagógát ki kellene teljesen tisztítani a behullott törmelékektől, így látható lenne annak monumentalitása, de a szomszédos házak statikája ezt kevésbé bírná.